Az Egyesült Államok haditengerészete még nem áll készen arra, hogy megkezdje az olajszállító tartályhajók kísérését a Hormuzi-szoroson keresztül, amely a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala az olajszállítás számára.
Az információt megerősítette az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, Chris Wright, aki elmondta, hogy a művelet várhatóan hamarosan, akár a hónap végéig is megkezdődhet, de jelenleg az amerikai katonai erőforrások Irán támadó képességeinek csökkentésére összpontosítanak. A terv azután született, hogy Irán fokozta a kereskedelmi hajók elleni támadásokat a térségben, miközben az ország új legfőbb vezetője, Mojtaba Khamenei ígéretet tett arra, hogy a szorost lezárva tartja a tengeri forgalom előtt.
A haditengerészeti kíséret lehetőségét már március elején megemlítette Donald Trump elnök, aki kijelentette, hogy az amerikai haditengerészet „a lehető leghamarabb” megkezdi az olajszállító hajók kísérését a szoroson keresztül. Az a tény azonban, hogy a művelet akár hetekig is eltarthat, növeli az aggodalmat a nemzetközi energiapiacokon, amelyek már most is nyomás alatt állnak a konfliktus miatt. Elemzők figyelmeztetnek arra, hogy az útvonal teljes újranyitása bonyolultabb katonai lépéseket is igényelhet, beleértve szárazföldi műveleteket az iráni partvidék szoroshoz közeli területeinek ellenőrzésére.
Még szárazföldi csapatok nélkül is a szakértők hangsúlyozzák, hogy az olajszállító hajók kísérése rendkívül kockázatos küldetés lenne. A műveletben részt vevő hadihajók olyan fenyegetéseknek lennének kitéve, mint az iráni partokról indítható mobil hajóellenes rakéták, valamint tengeri aknák. Nyugati tisztviselők szerint Irán már megkezdhette aknák telepítését a szorosban, ami egy fegyveres konfliktus idején még nehezebbé tenné a hajózást. Míg egyes elemzők a feszültség csökkentését tartják a legjobb megoldásnak, amerikai tisztviselők arra hívják fel a figyelmet, hogy iráni és kínai hajók továbbra is áthaladnak a térségen, ami arra utal, hogy az útvonal nem feltétlenül teljesen elaknásított.
Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi hajók elleni támadások más területeken is folytatódnak a régióban. Két olajszállító tartályhajót értek találatok és gyulladtak ki az iraki vizeken, Baszra kikötője közelében, legalább egy halálos áldozatot követelve és az ország olajipari műveleteinek leállítására kényszerítve. Az első jelentések szerint a hajókat pilóta nélküli felszíni járművek támadhatták meg.
A közel-keleti konfliktus súlyosbodása jelentős hatást gyakorolt a globális energiapiacra is. A Brent típusú kőolaj ára ismét meghaladta a hordónkénti 100 dollárt, miközben a Nemzetközi Energiaügynökség bejelentette a valaha végrehajtott legnagyobb stratégiai kőolajtartalék-felszabadítást a hiány miatti aggodalmak csökkentése érdekében. Ugyanakkor az amerikai hatóságok becslése szerint az Irán elleni háború első hat napja már több mint 11 milliárd dollárba került az Egyesült Államoknak, ami jól mutatja a térségben zajló katonai eszkaláció magas pénzügyi és stratégiai árát.
Forrás: The War Zone | Fotó: X @USNavy | Ez a tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült, és a szerkesztőségi csapat ellenőrizte
Bessent: “That was always in our planning — the chance that the US Navy or perhaps an international coalition will be escorting tankers through. There are tankers coming through now. We know that they have not mined the Straits.” pic.twitter.com/aycuYODMxw
— Aaron Rupar (@atrupar) March 12, 2026
