A BYD újabb vádakkal néz szembe a rossz munkakörülmények miatt Magyarországon, ahol egy évi 300 000 jármű gyártására képes üzemet épít.
A bejelentés egy kínai alkalmazottól származik, aki a munkakörülményeket a China Labor Watch (CLW) nevű nonprofit szervezetnek jelentette, a kanadai CBC News beszámolója szerint.
A munkavállalót a BYD szegedi gyárába küldték, hogy segítsen felépíteni a vállalat első európai üzemét, amely 6 milliárd dolláros befektetést kapott elektromos járművek európai piacra történő szállítására.
A CLW 50 munkavállalót kérdezett meg. Biztonságuk védelme és a megtorlás kockázatának csökkentése érdekében a jelentés nem tartalmaz neveket. A CLW terepmunkásai által megkérdezettek közül sokan építő- és szerelőmunkások voltak, akiket alvállalkozókon vagy más közvetítőkön keresztül toboroztak.
„Fontos, hogy a fogyasztók tudják, mi áll valójában egyes elektromos járművek mögött, és milyen munkakörülmények között készülnek ezek az autók. Az ide hozott kínai munkavállalók borzalmas körülmények között dolgoznak” – mondta Elaine Lu, projektfelelős.
A jelentés, amelyről először az amerikai közszolgálati rádió The World című műsora számolt be, a magyar munkaügyi és migrációs törvények lehetséges megsértését írja le, beleértve a 7×0 munkarendet, vagyis a heti pihenőnap nélküli munkát.
Ezenkívül a dolgozók 12–14 órás munkanapokról számoltak be, rövid étkezési szünetekkel és túlóra díjazás nélkül. A bérek kifizetése is gyakran késett, egyes esetekben akár három hónappal, vagy egészen addig, amíg a munkavállalók vissza nem tértek Kínába.
A munkavállalókra toborzási díjakat is terheltek. Az úgynevezett „adósságrabszolgaság” gyakorlatában az alacsony jövedelmű dolgozók azt mondták, hogy a rossz körülmények ellenére kénytelenek voltak maradni, mert nem engedhették meg maguknak a szerződés felbontását.
Eközben a munkavállalók üzleti vízummal léptek be Európába, nem pedig hivatalos munkavállalási engedéllyel, ami kiszolgáltatottá tette őket a visszaéléseknek, és megakadályozta őket abban, hogy alapvető szolgáltatásokhoz, például munkahelyi sérülések esetén egészségügyi ellátáshoz jussanak.
A CLW azt is megállapította, hogy az alvállalkozói rendszerek összetett hálózata elmosta a jogi felelősség határait a rossz munkakörülmények kapcsán, ami lehetővé tehette a BYD számára a felelősség elkerülését.
Lu szerint a helyi magyar média februárban kezdett beszámolni biztonsági aggályokról, miután egy kínai munkás meghalt. A múlt hónapban a CLW találkozott a helyi hatóságokkal, hogy megossza megállapításait.
„Reméljük, hogy a BYD nagyon komolyan veszi ezeket a jogsértéseket és megállapításokat, mivel ezek […] ellentétesek a helyi törvényekkel és a nemzetközi normákkal” – mondta Lu.
Fotó: Unsplash. Ez a tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült, és a szerkesztőség ellenőrizte.
