A MiG-21, amelyet a NATO “Fishbed” kódnéven ismer, a katonai repülés egyik legismertebb vadászrepülőgépe. A Mikojan-Gurjevics által a Szovjetunióban tervezett MiG-21 egy második generációs többfunkciós sugárhajtású vadászrepülőgép, amely rekordokat állított fel mind teljesítményben, mind gyártási mennyiségben.
Műszaki adatok
- Típus: Elfogó vadászrepülő és többfunkciós harci repülőgép.
- Eredet: Szovjetunió.
- Első repülés: 1955. június 16.
- Szolgálatba állítás: 1959.
- Maximális sebesség: 2 175 km/h (Mach 2.05).
- Működési magasság: 19 000 méter.
- Hatótávolság: Körülbelül 1 200 km.
- Hajtómű: Tumanszkij R-25 sugárhajtómű (fejlettebb modellek esetén).
- Fegyverzet:
- 23 mm-es automata ágyú.
- Levegő-levegő rakéták (K-13, R-3S és más típusok).
- Bombák és rakéták földi támadásokhoz.
MiG-21 a lengyel légierő kötelékéből. Fotó: Wikimedia
Főbb változatok
A MiG-21 számos változatban készült, amelyek különböző feladatokra és technológiai fejlesztésekre voltak optimalizálva:
- MiG-21F: Az első sorozatgyártott változat belső ágyúval és korlátozott fegyverzeti kapacitással.
- MiG-21PF: Belső ágyú nélküli változat, időjárástól független elfogó radarberendezéssel.
- MiG-21R: Felderítő változat kamerákkal és érzékelőkkel felszerelve.
- MiG-21MF: Többfunkciós változat, széles körben exportálva, nagyobb harci kapacitással és fegyverzettel.
- MiG-21bis: A legutolsó és legfejlettebb változat, továbbfejlesztett teljesítménnyel és harci képességekkel.
- MiG-21U/UM/US: Kétüléses kiképző változatok.
Érdekességek
- Tömeggyártás: A MiG-21 a történelem legtöbbet gyártott szuperszonikus sugárhajtású repülőgépe, több mint 11 000 példány készült 1959 és 1985 között.
- Üzemeltető országok: Több mint 60 ország használta, a nagyhatalmaktól a kisebb nemzetekig. Néhány országban még ma is szolgálatban van.
- Konfliktusok: Számos fontos konfliktusban részt vett, például a vietnámi háborúban, a jóm-kippúri háborúban, az Öböl-háborúban és különböző ázsiai és afrikai konfliktusokban.
- Manőverezhetőség: Bár könnyű és gyors repülőgép, a közeli légi harcban korlátozott volt, rövid hatótávolsága és gyenge érzékelői miatt.
Balesetek és korlátok
- Magas baleseti arány: Egyszerű tervezése és tömeggyártása miatt a MiG-21 számos balesetet szenvedett el, különösen a kevésbé tapasztalt vagy rosszul felszerelt légierőknél. A karbantartási hibák és az elégtelen kiképzés gyakori okok voltak.
- Üzemanyag és hatótávolság: Korlátozott hatótávolsága folyamatos földi támogatást igényelt.
- Érzékelők és fegyverzet: A harcban, különösen modernebb vadászrepülőgépek ellen, elavult technológiája korlátozta hatékonyságát.
Jelentősebb balesetek
- India: Az egyik legnagyobb üzemeltető, India számos balesetet szenvedett el a MiG-21-gyel. 2000 és 2020 között több mint 400 MiG-21 veszett el, amiért a “repülő koporsó” becenevet kapta.
- Vietnámi háború: Noha sikeresen szállt szembe amerikai vadászgépekkel, sok MiG-21-et veszítettek el váratlan támadások és korlátozott radarberendezés miatt.
- Afrikai országok: Gyenge infrastruktúrájú üzemeltetők gyakran szenvedtek mechanikai meghibásodások és balesetek miatt.
Örökség
A MiG-21 egyszerűségével, gyorsaságával és megfizethetőségével átalakította a katonai repülést a hidegháború idején. Korlátai ellenére a vadászgép a katonai és repüléstörténet kiemelkedő darabja maradt. Egy korszak kihívásainak és előrelépéseinek szimbóluma, amikor a légi fölény kulcsfontosságú volt a stratégiai dominancia megszerzéséhez.
Fotók: Wikimedia. Ezt a tartalmat mesterséges intelligencia segítségével hozták létre, és a szerkesztői csapat ellenőrizte.
